A napelemparkok szabad területeinek mezőgazdasági kihasználása eleinte csak praktikus lehetőség volt, ma azonban – több sikeres kísérleti projekt pozitív tapasztalataival felvértezve – már egy ígéretes új módszer, melynek kereteit az úgynevezett agrofotovoltaikus rendszerek adják. Magyarországon az ASTRASUN kutató-fejlesztő tevékenységének részeként egy ágazatközi módszertani útmutató kidolgozásán munkálkodik, hogy hazánkban is elterjedhessen ez a duplán hasznos, a helyi társadalmak számára kitörési lehetőséget kínáló gyakorlat.
Az agrofotovoltaikus rendszer gyakorlatilag egy olyan mezőgazdasági terület, melyet tudatosan kétféle célra hasznosítanak: egyrészt a terület benapozottsági adottságainak megfelelően telepített napelemek révén energiatermelésre, másrészt pedig valamilyen termény termesztésére vagy legeletetésre. Kívülről nézve a különbség egy „átlagos” napelempark és az agrofotovoltaikus rendszer között az, hogy utóbbiban a napelemeket egy állványzatra telepítik, hogy alattuk és a panelek között szabadon folyhasson a termesztés is.
Az agrofotovoltaikus rendszerek kulcsa a két tevékenység egymást támogató összhangja: egy adott területet ily módon nem feltétlenül lehet maximálisan kihasználni pusztán naperőmű céljára, ellenben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a napelemek árnyékában – jól megválasztott haszonnövényekből – a korábbinál jóval nagyobb terményhozam érhető el. Ha csak az egyik tevékenység folyna a területen, az elérhető teljesítmény 100% lenne, a kettő kombinációja viszont 160-180%-ot jelent. A látszólagos lemondás – tehát a nem teljes kapacitással működés – a társulás másik tevékenységében gyümölcsözik.
A Németországban 2018-ban folyó kísérleti projekt tanulsága szerint például a panelek átlagosan 30 százalékkal mérsékelték a talajfelszínt érő sugárzást, így a talajnedvesség nyáron nagyobb, télen pedig kisebb volt a napelemek alatt, mint egy sima ültetvényen, így a vízigényesebb, kevésbé naptűrő növények termesztése (zeller, burgonya) még az aszályos időszak alatt is zavartalan volt. Egy másik teszt pedig arról árulkodott, hogy Indiában a szolárcellák alatt termelt paradicsom és gyapot brutális, 40%-os termésnövekedést mutatott. A nemzetközi sikereken felbuzdulva ma már különleges, kifejezetten a célnak megfelelően gyártott, részben áttetsző napelemek alkalmazását tesztelik Hollandiában, ahol öt speciális kialakítású napelemparkban öt különböző típusú növény (áfonya, piros ribizli, málna, eper és szeder) termesztésével folynak kísérletek. A telepeken a növényeket fedő szolár paneleket úgy rendezték el, mint egy részben nyitott üvegházat, és azt tapasztalták, hogy mind a pára, mind pedig a hőmérsékleti viszonyok kedvezőbben alakultak a fóliafedéshez képest.
Az újításnak a közvetlen piaci hasznon túlmutató pozitív hatása is van a fenntartható gazdaságra nézve. Vegyünk példaként egy 1 megawattos teljesítményű naperőművet, melynek helyigénye 2,5 hektár, és 500 háztartás energiaigényét látja el. Ha egy valamivel nagyobb területen agrofotovoltaikus rendszerként alakítják ki a napelemparkot, a karbonsemleges energia mellett a háztartások helyben termelt élelmiszerhez és akár munkahelyhez is jutnak.
