Mi volt az első benyomásotok a jogszabályváltozásról, és hogy látjátok azokat az alternatívákat, amelyeket a jogszabály felvázolt a KÁT termelők számára?
- tette fel a kérdést Weinhardt Attila, a Portfolio Csoport szenior elemzője, energiagazdálkodási szakközgazdász.
A KÁT rendszer jelenlegi működésének alapvetően két strukturális hiányosságát látjuk
- kezdett bele Luczay Péter, az ALTEO Nyrt. termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese.
- Az egyik az, hogy nem korlátozza a negatív árú villamosenergia-értékesítést – mely a KÁT mérlegkör felelős általi un. limotorder-es tőzsdei értékesítési megbízásadással, ill. a termelés visszafogás miatt kieső bevételek kompenzálására irányuló mechanizmus definiálásával orvosolható lehetne,
- a másik pedig az, hogy a KÁT termelők az idő jelentős részében gyakorlatilag kizáródnak a rendszerszintű szolgáltatások (RSzSz) piacáról – mely probléma pedig egy 2021-es vonatkozó szabályozás aktualizálásával/frissítésével lehetne kezelhető.
A negatív villamosenergia-árú időszakokban történő menetrend értékesítés gyakorlatilag nettó veszteség, ezzel lényegében magyar GDP-t exportálunk,
míg a KÁT termelők kizárása az RSzSz piacokról véleményem szerint indokolatlanul csökkenti a magyar villamosenergia-rendszer számára szabályozásra igénybe vehető tartalék volument, azaz az RSzSz piac kínálati oldalát. Meglátásunk, hogy ezen két strukturális kihívás egyikére sem adott igazán adekvát választ a KÁT termelők inflációkövető átvételiár indexálásának befagyasztása - tette hozzá.
A KÁT mérlegkör elhagyására meglévő opciók egyelőre nem motiválják igazán a termelőket a KÁT mérlegkör elhagyására, ahol az eredménytermelő képesség – még ha a tervezett/szerződött értéknél alacsonyabb szintű is – azért relatív stabil, jelenleg legalábbis nem látszik kockázatosabbnak az elérhető alternatíváknál. Nagyon nehéz lenne olyan forgatókönyvet vázolni, ami alapján egyértelműen megérné most valamilyen új típusú működési modellre váltani, de ez a jövőben persze változhat - mondta Luczay, majd hozzátette:
ráadásul e befektetések mögött jellemzően valamiféle finanszírozási konstrukció is áll, és a finanszírozói oldal sem biztos, hogy okvetlenül pozitívan értékelné a váltási szándékot.
Nekünk az első benyomásunk egy tőmondat volt felszólító módban - válaszolta Dr. Keresztes Attila, az Astrasun Solar Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A KÁT-tal kötöttünk egy szerződést a magyar állammal 25 évre; gránitszilárdságú kőbe voltak vésve a feltételeink, és ebben nem volt benne az, hogy az egyik fél egyoldalúan módosítja. 270 nemzetközi alappal vagyunk kapcsolatba, a jogszabályváltozás után közülük 2-en kívánnak továbbra is befektetni, akik nem értik, hogy mi van.
Tárgyalunk aktívan külföldiekkel, mindenki lefagyott, megbénult, kivár, kihátrál
- fogalmazott.
Mert mi is az üzenete a változtatásnak? Az infrastrukturális beruházások évtizedekre szólnak; elég egy ilyen húzás - és a mostani sajnos nem az első -, és nem fog senki az infrastruktúrába befektetni. Az azonnali hatás az volt, hogy 20%-kal leértékelődtek KÁT-os projektek, ami a 3000 MW-nyi állományra vetítve azt jelenti, hogy 600 MW-nyi érték ment a kukába, az olyan 600 millió-1 milliárd euró:
tehát ennyivel már szegényebb lett a nemzeti vagyon
- mondta Dr. Keresztes Attila.
Tehát ez nem egy túl szerencsés, ebből szerintem nincsen most kiút, az üzenete elképesztően pusztító, és igazából az a reakció inkább, hogy most majdnem minden magyar cég elkezdett körbenézni, hogy hova máshova. Ha megnézzük, hogy mi van a környező országokban, akkor azt látjuk, hogy például Romániában is nagyon kemény támogatások vannak megújuló projektekre, és 10-20 évre előre lehet látni.
Sajnos, egyelőre nem látok megoldást KÁT-ügyben, és az, hogy Magyarország lemaradt az RRF-pénzekről, szintén olyan versenyhátrány, amit nem lehet ledolgozni
- tette hozzá Keresztes Attila.
Gyepes Tamás, az STS GROUP Cégcsoport vezérigazgató tulajdonosa is megszólalt a témában:
Onnan érdemes kiindulni, hogy 2016-ban a KÁT-os történet hogy indult el: 50 ezer forintért lehetetett venni engedélyt, függetlenül a hálózati helyzettől. Elindult egy olyan boom és spekulációs kereskedési hullám, ami azt eredményezte, hogy aztán végül is nagyon sok kiserőmű engedéllyel a piacra került, jöttek a befektetők, a komolyabb üzleti partnerek, felvásárolták ezeket, és aztán megépültek.
Az, hogy szabályozzuk ezeket az erőműveket, vagy hogy ők képesek legyenek szabályozni magukat mondjuk egy negatív áras időszakban, ez lehetetlen, nincs rá mód, kivéve akkor, ha valaki a telephelyen lekapcsolja a naperőművet.
- tette hozzá.
Nem beszélve arról, hogy ha ezt mondjuk egy szolgáltató vagy a Mavir akarná elérni és szabályozni, mert ezek a kommunikációs csatornák ma Magyarországon borzasztóan hiányoznak.
Az inverter-szabályozások a mai korszerű eszközökkel ezekkel az erőművekkel szinte lehetetlen
- mondta az STS GROUP Cégcsoport vezérigazgató tulajdonosa.
Ez egy műszaki kérdés is, nem csak az, hogy pénzügyileg hogy és miként lehet kezelni a KÁT-os erőműveket. Ezek így épültek meg, akkor még a szabályozási elvárásrendszerek nagyon gyerekcipőben jártak, menet közben jöttek be az EU-s szabályozások, de azok is csak 5 MW felett. Mi 2018-19-ben már építettünk 5 MW feletti erőműveket, a Mavir azonban a mai napig sem szabályozza ezeket közvetlenül. Tehát itt nagyon sok olyan kérdés vetül fel, hogy ennek az infrastruktúrája, technológiája ki van-e építve ahhoz, hogy azokat az előnyöket, amiket elvárnánk tőlük, egyáltalán teljesíteni tudják - fogalmazott Gyepes Tamás.
Jelenleg körülbelül 2 GW időjárásfüggő villamosenergia-termelő kapacitás termelésmenedzsmentjéért/menetrendezéséért felelünk, amiből kb. 1 GW a szabályozási központunkba van integrálva, azaz képes FRR tartalékot szolgáltatni a magyar villamosenergia-rendszer számára
- emelte ki Luczay Péter. Azt is elmondta, hogy jellemzően inkább adminisztratív, semmint technológiai/műszaki akadálya van az ekképpen fizikailag rendelkezésre álló tartalékok elérhetőségének. Véleménye szerint rendszerszintű aspektusból alapvetően nem szükséges minden időjárásfüggő erőművet (~4 GW+ ker. célú termelői kapacitás) szabályozhatóvá tenni, praktikusnak látszik az igényhez, azaz a rugalmasság iránti maradék kereslethez igazítani a vonatkozó kínálatot.
Az első reakcióm az volt, hogy kinyitottuk Pandora szelencéjét ebben a témában, ugyanis az egész KÁT témában kiteljesedik minden, ami a megújuló iparban megvan
- mondta Fehér Róbert, a 8G Energy vezérigazgatója, a Magyar Megújuló Energia Szövetség alelnöke, utalva a konstrukció elindulásától a kapacitás túlépítésén át a versenyképességig és szabályozhatóságig terjedő vonatkozásokra.
A befektetői biztonság szempontjából biztos, hogy tényleg az a legrosszabb üzenet, amikor belenyúlunk úgy a szabályozásba, hogy nincsen hosszú távú vízió. Ha ennek van egy hosszabb távú kommunikációja, hogy ennek mi a célja, akkor azt nyilván a befektetők sokkal jobban meg tudják érteni. A Magyar Megújuló Energia Szövetség és én magam is a konzultációban hiszek, hogy az ipari fogyasztóknak is el kell magyarázni, de ez sajnos nem történt meg - mondta.
A KÁT kasszát finanszírozó fogyasztókat egyedül képviselve kicsit nehéz helyzetben vagyok ebben a beszélgetésben ennyi megújulóenergia-termelő között
- kezdte válaszát Németh Gábor, a ZOLTEK Zrt. vezérigazgató helyettese.
A KÁT rendszer a 2000-es évek elején indult, aztán átalakult valamikor 2007-ben, és az utolsó komoly változtatás pedig 2010 körül történt szerinte. Németh Gábor úgy fogalmazott, fogyasztói oldalon nagyon örülne annak, hogyha ekkora állandóság lenne az üzleti élet más területein is - akár a rendeletalkotásokban is. Ennyi idő, egyebek mellett egy covid-válság és egy energiaválság után talán tényleg megérett a helyzet a KÁT rendszer felülvizsgálatára, az összes érintett fél érdekeit figyelembe véve, és valamilyen piaci alapot behozva a rendszerbe - vélte.
Címlapkép forrása: Portfolio
