A tágas mezőgazdasági csarnokok tulajdonosai talán nincsenek vele tisztában, de a napsütés nem csak a földeken tudja érlelni a gazdaság terményeit, hanem az épületek tetejét is bőven termő farmmá változtatja.
A csarnokszerű mezőgazdasági épületek – magtárak, istállók, baromfineveldék, takarmánytárolók, terményraktárak – teteje ugyanis ideális esetben kiváló terepe egy költséghatékony napelemparknak. (Érdekes módon az ipari épületek, raktárak, üzemek tulajdonosaiban hamarabb merül fel a tető-naperőmű létesítésének ötlete.)
Amennyiben a tájolás megfelelő, és a tetőszerkezet is elég erős, tereprendezés és komolyabb állványzat nélkül telepítenek ide a szakemberek naperőművet. Szerencsés esetben a tető hasznosítható mérete akkora, hogy a naperőmű nemcsak a gazdaság energiaigényét fedezi, hanem a villamosáram hálózatba termelésével és értékesítésével bevételt is hoz a konyhára – mivel a napelemek szorosan egymás mellé kerülhetnek, jóval kisebb alapterületen elfér akár egy fél megawattos projekt is. Egy berzencei magtár például 600 kW-os teljesítményű naperőművet hord a tetején! Csak a tereprendezésen, a cölöpözésen és a tartószerkezeten – ugyancsak egy fél megawattos napelemes erőmű kivitelezési költségeit figyelembe véve – legalább 15 millió Ft-ot lehet spórolni.
A büdzsét ugyancsak csökkenti, hogy nem szükséges sem plusz biztonsági rendszert, sem kerítést kiépíteni, hiszen a tetőre telepítés már éppen elegendő védelemmel szolgál a naperőmű számára.
Összességében a mezőgazdaság befektetést fontolgató szereplőinek érdemes elgondolkodniuk azon, hogy új funkciót adjanak tárolóépületeiknek, és nyomott áron egy naperőmű boldog tulajdonosai legyenek.
Az Astrasun 2020. szeptemberben készült videójában dr. Keresztes Attila, az Astrasun igazgatója mutat rá a csarnokokban rejlő lehetőségekre.
