Minden év március 22-én ünnepeljük a víz világnapját: a jeles nap létrehozását az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték, és az első világnapra már a következő évben sor került.
A legrégebben kihasznált tiszta energiaforrást nem véletlenül hívják kék aranynak, hiszen egy-egy ország gazdaságát és lakóinak jóllétét nagyban meghatározza a vízhez való hozzáférés.
Tudtad?
Ha a Föld vízkészletét egyenletesen elosztanánk a bolygó felületén, 2700 méter burkot képezne.
A Föld teljes vízkészlete kb.1,4 milliárd km3, ami a kék bolygó teljes tömegének 0,02%-a.
A becsült vízkészlet több mint 97%-át óceánok és tengerek teszik ki - a sós vizet azonban sem ipari, sem élelmezési, sem mezőgazdasági célokra nem lehet fordítani.
A fennmaradó 3% jelenti az édesvíz-készletet. Csakhogy az édesvizek csaknem 80%-a a sarkkörök és gleccserek jegébe van bezárva, így nem férhetünk hozzá.
A valóban rendelkezésre álló édesvíz a Föld vízkészletének mindössze 0.5%-a! (felszíni vizek, felszín alatti vizek, légköri vizek és talajnedvesség formában).
Ennek köszönhetően csaknem 800.000.000 ember nem jut megbízható ivóvízhez napjainkban; az emberiség 85%-a vízben szegény vidéken él.
Egy személy naponta átlagosan 100 liter vizet használ el Magyarországon. Ebből csak 2-3 liter víz szolgál szomjoltásra vagy étkezésre.
A víz minden élő szervezet legfontosabb építőeleme: az emberi test kétharmada, az agy 75%-a, a vér 83%-a, a csontok 25%-a víz. A zöldségek és gyümölcsök víztartalma 70-90%, míg a fák 80%-ban vízből állnak.
Magyarország különösen szerencsés helyzetben van az ivóvíz minőségét illetőleg: a csapvíz 95%-ban felszín alatti vizekből származik. Ez azt jelenti, hogy sok helyen karsztvíz vagy ásványvíz folyik a csapból.
A víz energia!
A víz erejét már az ókorban használták energiaforrásként: az első vízkereket az i.e. 4. században építették. A víz mechanikai erejét többek között vízi- és fűrészmalmok hasznosították. Az esztergomi vár vízellátását pedig a 15. században egy különleges vízgép biztosította.
A vízenergia azonban onnantól vált igazán ipartörténeti jelentőségűvé, hogy a mechanikus energiát elektromos árammá alakították. Az első magyar vízerőművet - kezdetben 600 kW teljesítménnyel - a Batthyány család építette 1896 és 1900 között. Az ikervári (Vas megye) vízerőmű a Rába folyó egy külön csatornáján ma is megbízhatóan üzemel.
A víz az energiaiparban ma építési területként, valamint hűtő hatásával a szél- és napenergia kiaknázásában is segít – az úszó naperőművekről már korábban írtunk blogunkban.
