A termőföldek kimerülése és fogyatkozása a népesség növekedésével párhuzamosan a világon mindenhol kihívást jelent. Érthető módon az akár több hektáros napelemparkok és a szintén helyigényes agrárium egymás konkurensei lettek. Ugyanakkor számos példa bizonyítja, hogy az együttműködés és a rugalmasság mindkét fél számára profitábilis megoldást hozhat. Jöjjön néhány példa a mezőgazdasági terület megtakarításával járó naperőmű-fejlesztésre!
Naperőmű a csatorna felett
A földeket átszelő, betonágyas vagy fóliával bélelt csatorna nem kifejezetten esztétikus látvány, ráadásul nem is kedvez az élővilág megtelepedésének, hiszen a vízhozama a forró hónapokban drasztikusan csökkenhet. Indiában a Narmada csatorna felett alkalmazták először a kanálist részben befedő, állványokra telepített naperőművet, melyek a környező földeket teljesen érintetlenül hagyják. A szokatlan elhelyezés tripla haszonnal járt: a legfontosabb, hogy csökkent a vízveszteség, így a gazdaságok akár negyedével több vizet használhattak fel. A víz hűtő hatása az állványzat alatt csobogva is érvényesült, így a napelemek több energiát termeltek. (Természetesen itt sem feledkezhetnek meg a panelek tisztításáról a termelés optimalizálásához – szerencsére a víz kéznél van hozzá.) A harmadik nyertese a több kilométer hosszan kanyargó (11 MW teljesítményű) naperőműnek a vízi élővilág, aminek egészen addig minimális élettér jutott. A hűvösebb, bővebb vízben újfajta fauna és flóra jelent meg, ami a biodiverzitás gazdagodásával járt.
Sivatagból farm
Kína legnagyobb gojibogyó farmja egy sivatag közepén található – helyén egyáltalán nem volt termőföld, létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként jött létre. A jelenleg 640 MW kapacitású naperőmű a következő években 1 GW teljesítményűre bővül. A majdnem három méter magasságba telepített napelemek 30-40%-kal csökkentették a talajnedvesség párolgását, ami a vízszegény környezethez igazodó csepegtető öntözéssel kiegészülve 85%-kal megnövelte a növénytakaró nagyságát a területen! A termőre fordult földet gojibogyó ültetvényként hasznosították, ami a környéken élők számára munkát és biztos bevételi forrást jelent évek óta. Az élővilág a napelemes gojibogyó ültetvény legnagyobb nyertese, hiszen visszatérhetett az élet a sivatagba, megjelentek a nyulak, fácánok, verebek, különböző rágcsáló- és rovarfajok. Érdekesség, hogy a napelemes ültetvény csúcstechnikát alkalmaz az üzembentartáshoz: például drónokat és smart invertereket.
Tető és kerítés helyett napelem
Hollandiában és Németországban évtizedekig bevett szokás volt műanyag tető vagy féltető alatt termeszteni különböző terményeket, például málnát, szedret vagy paradicsomot. Az erős szél okozta eróziótól műanyag vagy fémlemez kerítéselemeket vetettek be a gazdák. Csakhamar rájöttek, hogy ha ezeket napelemekre cserélik és napelemes rendszert alakítanak ki, a földterület nem csökken, a beruházás azonban hamar behozza az árát és plusz bevételt jelent. Ma már megszokott látvány a napelem-tetővel rendelkező, részben vagy teljesen fedett üvegház, valamint a kerítésszerűen felállított, szélvédő funkcióval rendelkező függőleges napelemsor a földeken.
Az ASTRASUN egyelőre legeltetéssel őrzi meg a mezőgazdasági felhasználást napelemparkjaiban, ezek azonban művelésből kivont, ipari jellegű földek; Bicskén például egy illegális betonlerakatot is fel kellett számolni a naperőmű építéséhez, Csurgón pedig egy rekultivált hulladéklerakó szolgált beruházási helyszínként. A bicskei mintagazdaságban a Szolárbirka® nyáj decemberben újabb 60 juhhal bővült, így már közel másfélszáz birka végzi az aljnövényzet felelősségteljes karbantartásának nemes feladatát.
