Pár hónapja már a BÉT XTend piacán is elérhetők olyan részvények, melyek mögött kifejezetten napenergiából származó villamosenergiát termelő vállalat áll. A tőzsdén újdonságnak számító naperőmű-részvények a kibocsátást követően látványos rallyval debütáltak, majd a kibocsátási értékhez közeli szintre estek vissza.
A hazai tőzsdézők a különféle fórumokon vad találgatásba kezdtek, hogy mekkora értéke lehet egy főleg KÁT és METÁR erőművi portfólióval rendelkező cégnek, mennyire megtérülő a részvényekbe való befektetés? A kommentszekcióban körülbelül 200-210 millióra taksálták egy átlagos fél megawattos napelempark árát, melynek mindössze 10 éves működést tulajdonítottak. Ilyen számokkal természetesen a naperőmű-részvények megtérülése több, mint gyanús – ám szerencsére a laikusok matekolása alapvetően téves. Mivel az ASTRASUN is tőzsdére készül, már csak a leendő befektetőink miatt is szeretnénk tisztázni néhány, az interneten kerengő bizonytalan vagy pontatlan állítást.
Mennyibe kerülnek valójában a kis napelemparkok?
Az úgynevezett KÁT (kötelező átvételi tarifa) vagy METÁR (megújuló támogatási rendszer) körben, garantál áron értékesítő „félmegás” naperőművek – 650/499 kWp kapacitásnál, ahol a 650 kWp a napelem oldali teljesítmény, a 499 kWp pedig a kimenő teljesítmény – soha nem volt 210 millió Ft., hanem 250-270 millió között alakul a piaci áruk. Vagyis, amikor 210 milliós projektekre lett „beárazva” a részvény, akkor az téves alap adaton alapult. Valójában 20%-28%-kal magasabb a piaci ára a portfólió alapját képező projekteknek.
Mennyit hoznak a konyhára?
Az ilyen – KÁT/METÁR rendszerben értékesítő – naperőművek árbevétele gyakorlatilag infláció követő (pontosabban infláció-1%), ezért nagyon könnyű jelenértéket számolni, ha tudjuk, hogy mennyi a bevétel. Az pedig kb. 27-30 M Ft körül lesz, attól függően, hogy fix, vagy pedig napkövető állványzatra telepítették a napelemeket. A nép hangja a bevételt illetőleg is alábecsülte a naperőművek piacképességét, 22 milliós bevételt saccoltak a fórumokon kommentelők.
A portfólió profitábilis működésénél megszokott módszer a projekt működésének idejét egy évtizedben meghatározni. A naperőművek azonban alsó hangon is 30 évig garantáltan működnek minimális karbantartás mellett. De ha csak a KÁT mérlegkör 25 éves hosszát vagy a METÁR 15 éves futamidejét nézzük, a tíz éves működés akkor is műfajidegen a napelemparkok esetében.
Az akvizíció ára
A portfólió leggyorsabban akvizícióval bővíthető, amit önrész és hitel konstrukcióban szokás finanszírozni – utóbbi általában NHP 2,5% fix kamatozású volt. A mai infláció mellett a 2,5% kamatozású NHP-s hitel igencsak növeli az így finanszírozott projekt értékét. Vannak még további nagyon fontos piaci folyamatok is, mint a kapacitástérkép állapota, hálózatfejlesztési tervek, nemzetközi kiegyenlítő hálózathoz való becsatlakozásunk. Ezek a trendek nehezen láthatók át az egyszeri tőzsdéző számára, de naperőműves szemmel ugyanaz a hatásuk: emelik a már működő projektek értékét.
Friss téma, hogy a gázárak kiugrása, illetve az Ukrajna felőli gázszállítási (ne adj Isten villamos áram) leállás hatalmas mértékben megtolhatja a projektek értékét a villamosenergia árrobbanáson keresztül.
Az ún. rezsicsökkentés fenntartására sem lehet hosszútávon számolni – egyrészt nincs, aki finanszírozza, másrészt energia megtakarítást legkönnyebben az áremelkedéssel lehet ösztönözni.
Aki szívesen spekulál a naperőműves részvényeken, ne adj isten beszállna a naperőmű-bizniszbe, annak érdemes a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a MAVIR, a hazai energiatőzsde, vagy az MNNSZ (szakmai szövetség) honlapján böngészni a cikkeket, közleményeket, és nem az online fórumok név nélküli megmondóembereire hallgatni.
