Belső-Somogy vadregényes erdői, a Zalai-dombság, valamint a Dráva-vidék keresztmetszetében fekszik Csurgó. Az Astrasun csoport a romantikus táj egy kevéssé romantikus szeletét, egykori, rekultivált szeméttelepét vette gondjaiba, hogy a hulladék helyén tiszta energia teremjen.
Csurgón jelenleg három, egyenként 499 kWp teljesítményű naperőmű alakítja át szorgalmasan a napsugarakat villamosenergiává – egy éves tesztüzemet követően 2020. október 2-án adta át a napelemparkot a cégcsoport. A naperőmű több szempontból is kísérleti projektnek számít a vállalat életében, hiszen a szeméttelep örökségének minden kihívásával meg kellett küzdeni az építés során. A példamutató beruházást Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője, valamint Füstös János csurgói polgármester is méltatta a napelempark avatásán, valamint a kapcsolódó sajtótájékoztatón.
Rendezett telek, zöld mező és birkanyáj
Schanda Tamás miniszterhelyettes, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára kiemelte, hogy a technológiai innovációk különösen képesek szolgálni a fenntarthatóságot, és a kormány elkötelezett abban, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 %-ra emelkedjen.
Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetű településeken kiemelten nagy jelentősége van az olyan fenntartható beruházásoknak, mint a napelempark, hogy fejlődési pályára állhassanak.
Füstös János, Csurgó polgármestere visszaemlékezett azokra az évekre, amikor a település a hulladéklerakó okozta problémával küzdött, és kifejezte afeletti örömét, hogy most már egy rendezett telek, zöld mező és birkanyáj található a helyén.
Dr. Keresztes Attila, az Astrasun Csoport igazgatója pedig elmondta, hogy az idáig vezető út korántsem volt egyszerű.
Egyedi fejlesztések
A napelempark építésekor általános törekvés, hogy a mezőgazdasági művelés elől ne vonjon el területet a létesítmény – napjainkra azonban már bizonyosságot nyert, hogy az agrárium számára használhatatlan földet egy naperőmű képes rehabilitálni, és újra mezőgazdasági munkára fogni! Egy korábbi, körülbelül egy méter vastag földréteggel betakart hulladéklerakó például érthető módon nem alkalmas gazdálkodásra, de még a szó klasszikus értelmében vett építkezés sem jöhet szóba. Az ASTRASUN ennek ellenére felvállalta a kockázatot: megvette az instabil, kevéssé terhelhető talajú területet, és napelempark kivitelezésében fogott. A naperőmű megvalósítását a terep alapos felmérése, majd a tapasztaltak tükrében a legapróbb részletekre kiterjedő, gondos tervezés előzte meg. Már a legelső helyszíni bejárásnál világos volt: a munka csak komoly kompromisszumokkal, nagyfokú mérnöki kreativitással valósulhat meg.
Plusz befektetés, nagyobb hatékonyság
A talaj szerkezete például a hagyományos cölöpözést – amit a napelem-paneleket tartó szerkezetek biztonságos rögzítéséhez használnak – teljesen ellehetetlenítette, ehelyett egy, kifejezetten a terepre szabott rögzítési módszert kellett kidolgozni. Egyetlen furattól is – mint palackból a szellem – nagy mennyiségű szemét, főleg nejlon, betontörmelék, gumi szabadult volna ki; jó esetben, tegyük hozzá – a másik lehetőség ugyanis az, hogy a talajban egy légüres zónában próbál sikertelenül megkapaszkodni a cölöp. Öt hónapig kísérletezett az Astrasun az ideális műszaki megoldás megtalálásával, ami többletköltséget eredményezett ugyan, de ezt – további források bevonásával – egy saját fejlesztésű, manuálisan állítható napkövető rendszer beépítésével kompenzálták. Ilyen rendszer nincs még egy az országban: szezononként lehet állítani a napelempanelek dőlésszögét az optimális termelés érdekében. Az erőmű így az eredetileg tervezettnél ugyan nagyobb bekerülési költséggel valósult meg, de cserébe hatékonyabban üzemel, így többet is termel. Ami pedig a tartószerkezet statikai beválását illeti: a napelemparkot egy év alatt az özönvízszerű esőtől a kemény fagyokon át a 100 km/h fölötti széllökésekig változatos módon ostromolta az időjárás, ennek ellenére példamutatóan stabil maradt.
Visszaadni a természetnek, ami az övé
A napelempark üzembe helyezése után gondoskodni kellett a mégoly vékony talajrétegen termő vegetációról is. Mint minden napelempark, a csurgói létesítmény is visszaadott egy darabot a természetnek: területén füves mező sarjadt, a napelem panelek alatti árnyékba visszatértek a kevéssé hőtűrő növényfajok, érzékelhetően gyarapodott a rovarvilág is; sőt, a mezei virágok felbukkanása a beporzást végző rovaroknak kifejezetten kedvezett. Az árnyékoló-pihentető mechanizmusok jótékony hatását erősítette az Astrasun egyik „védjegye”: a Társaság saját tulajdonú naperőműveinek fűnyírására birkákat „alkalmaz”, és a szorgosan dolgozó nyáj trágyázással gondoskodik a mégoly szegényes tápanyagtartalommal rendelkező talaj termékenységének javításáról. Csurgón három tucat birka „dolgozik” a vegetációs időszakban, és remekül érzik magukat rendhagyó otthonukban! A naperőművet alig több, mint egy éve üzemelték be, de a környezetre azóta rá se lehet ismerni: a szeméttelep okozta tájsebet immár végleg begyógyította a napelempark.
Napfényes üzenet a jövőnek
A csurgói napelempark létrejöttét a karbonsemleges, fenntartható jövő víziója motiválta: a napelempark-avatás végén a résztvevők egy időkapszulát helyeztek el – a hely szelleméhez méltó módon újrahasznosított alapanyagból, a naperőmű lelkének számító trafóban –, benne a jövő generációinak szánt napfényes üzenettel, melyet minden felszólaló ellátott kézjegyével. Az időkapszulát 2050. október 2-án lehet felbontani.
