Az Astrasun Csoport üdvözli a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közös állásfoglalását és javaslatcsomagját a mezőgazdasági területek élővilágának megőrzéséért, valamint az európai és hazai agrártámogatások rendszerének újragondolásáért. Az Astrasun egyetért a szakmai összefogás céljaival, és néhány, kifejezetten „napelemparkos” szemponttal kívánja kiegészíteni, melyek éppúgy érintik az energetikai szakmát, mint az agráriumot.
Az alábbiakban összegezzük azokat a tapasztalatainkat, melyeket az ország különböző vidékein telepített naperőműveink megvalósítása során szereztünk. Azt valljuk, hogy az agrárium és a tiszta energetika sorsa nem választható el egymástól, hiszen mindkét ágazat területigénnyel rendelkezik, rá van utalva a környezeti adottságokra és az időjárás változásaira. Mindkét terület képes felelősséget vállalni a klímaváltozás megállításáért vagy a klímaváltozás folyamatainak lassításáért. Hisszük, hogy a két terület összefogása és a felelős gazdálkodás, felelős napenergiatermelés képes egymást erősítve működni.
Környezetterhelő termelés
A mezőgazdaság jelenleg egyike a leginkább környezetterhelő tevékenységeknek – különösen az egyoldalú, kiterjedt területen folytatott, invazív és vízigényes formája. Nap mint nap találkozunk beszántott árkokkal, kivágott fasorokkal, hatalmas kiterjedésű, pusztán egyetlen terményt termelő, műtrágyával kezelt földekkel. Az intenzív mezőgazdasági művelés miatt egész Európában hasonló tendenciák mutatkoznak a fajok számának drámai csökkenésében, ami a 6. kihalási hullámot súlyosbítja: 15 év alatt 30%-kal csökkent az agrárterületek természeti sokfélesége, a prédaállatul szolgáló apróvad-fajok vészesen fogyatkoznak, a repülő és beporzó rovarok pedig 75%-os csökkenést szenvedtek el az utóbbi három évtizedben.
Ugyanígy léteznek olyan napelemparkok, amelyeket rendre vegyszeres gyomirtóval kezelnek, a sápadt füvet benzines kaszálással nyírják tövig, a szinte egymásba érő sorok között alig van növényzet, a rovarok, gerincesek nagy része pedig kipusztult.
Meglátásunk szerint megfelelő módszertannal mind az agrárium, mind a naperőművek képesek oly módon teret engedni a természetes élőhelyeknek, hogy a termelés fenntartható módon működjön tovább. A természet sokszoros erővel képes revansot venni az őt károsítókon: például villámárvizekkel, aszállyal, terméketlen földdel, a beporzás hiányával. A jelenlegi szabályozási és támogatási rendszer azonban a haszonmaximalizálásnak kedvez.
Felelősséggel kezelt napelemparkok a biodiverzitásért
A napelemparkokat jellemzően mezőgazdasági művelés alól kivont, nagyon szegényes táptalajjal rendelkező földekre építik, melyek valamiféle monokultúrának adtak helyet. A jelenlegi szabályozás szerint a műveléssel a végsőkig kizsigerelik a földeket, mielőtt a földhasználat-váltást – esetünkben a napelempark telepítését – lehetővé tennék. Holott egy felelősséggel kezelt napelempark nemcsak segít feljavítani a talajt, hanem újfajta gazdálkodási formáknak ad teret.
Nem pusztán meggyőződésünk és tapasztalatunk, hanem kutatások[i] is alátámasztják, hogy a napelemparkok megfelelő szemlélettel történő fenntartással gazdagítják a biodiverzitást az általuk elfoglalt területeken. Egyrészt már azáltal, hogy engedik a természetnek, hogy visszahódítsa azt, másrészt a természetes talajpihentetés is használ a sokféleség kialakulásának. A napelempanelek tartószerkezete a fákhoz hasonlóan megállítja a talajeróziót, ami szintén kedvez a növényzet, és vele az állatvilág változatosságának. A napelempaneleken lecsorgó csapadék, illetve az általuk vetett árnyék pedig legkevesebb háromféle élőhely-típust – árnyékos, félárnyékos, napos – is kialakít a területen. Amennyiben a napelempark-tulajdonos ezeket a kedvező folyamatokat nem rontja el vegyszeres gyomirtással és benzines kaszálással, a napelemparkok területe teljes értékű mezőként, természetes élőhelyként funkcionál.
A bal oldali napelempark füvét birkák tartják karban.
Agro-fotovoltaikus rendszerek a fenntartható termelésért
Egy másik járható út, ha a napelempark területét bevonják a mezőgazdasági termelésbe – erre nézve rendkívül hasznos gyakorlatok léteznek; bár Magyarországon a lehetőségek sajnos behatároltak, pontosan amiatt, hogy a földeket a teljes kimerülésükig fenntartják a leggyakrabban súlyosan egyoldalú agrárgazdálkodás számára. A napelemparkokban folytatott gazdálkodás eleve elejét veszi számos környezetet károsító visszaélésnek: például kizárt, hogy a területen túli földsávokat (például a vízelvezető árkokat) is beszántsa a gazdálkodó, hiszen a naperőműveket kerítéssel veszik körbe, pontosan követve a területhatárokat. A napelempark jelentette környezet heterogén, nem kedvez a monokultúráknak, így szükségszerűen megőrződnek benne a természetes élőhely-szigetek. Az Astrasun saját naperőműveiben folyamatosan kísérletezik a környezetet kímélő, a biodiverzitást gyarapító gazdálkodási lehetőségekkel. Amit eddig teljes bizonyossággal állíthatunk: birkatartásra megfelelő fajtaválasztással tökéletesen alkalmasak a napelemparkok, ráadásul a helyi élővilág háborítatlanul hagyása mellett a talajt is természetes módon trágyázzák.
Jogi és pénzügyi ösztönzőkre van szükség
Meggyőződésünk, hogy a napelemparkoknak – miután a technológia fejlettsége minden lehetőséget megad hozzá – nem szabad beérniük a tiszta energia termelésének ambíciójával. Működtetésüket is környezetvédő szemlélettel, zöld megfontolások mentén kell végezni a biodiverzitás gazdagításának kifejezett szándékával. A fenntartható gazdaság megkívánja, hogy ezeknek a szempontoknak az érvényesítését jogi és pénzügyi ösztönzőkkel segítsék.
Az Astrasun ötpontos javaslatcsomagja:
- Tegyék lehetővé, hogy agro-fotovoltaikus rendszerek üzemeltetése céljából mezőgazdasági termelésre alkalmas, onnan még nem kivont területeken is telepíthetőek legyenek napelemparkok.
- Legyenek anyagi ösztönzők a környezetbarát naperőművek fenntartásában: a mezőgazdasági hasznosítású napelemparkok után ne kelljen földvédelmi járulékot fizetni, a földvédelmi támogatást igénybe lehessen venni.
- A napelemparkokban tiltsák be a vegyszeres gyomirtást és gépi kaszálást, szárzúzást. Javasolt a természetes fűnyírás – legeltetés – alkalmazása, akár saját, akár bérelt nyájjal.
- A napelemparkok élettartamuk lejárta után teljes mértékben elbonthatók és újrahasznosíthatók legyenek, az állványzat telepítésekor ne legyen megengedett beton lábazatot alkalmazni.
- A napelempanel-sorok között elegendő hely legyen arra, hogy a csapadék- és fényviszonyok kedvezzenek a különböző igényű növénytársulásoknak.
[i]Rolf Peschel, Dr. Tim Peschel, Dr. Martine Marchand, Jörg Hauke: Solarparks - Gewinne für die Biodiversität, 2019. A Bundesverband Neue Energiewirtschaft által publikált tanulmány 75 napelemparkot vizsgált.
