A megújuló projektek rugalmasabb finanszírozását célozza meg az MNB
„A hazai megújulóenergia-termelés finanszírozása: korlátok és lehetőségek” címmel adott ki egyfajta vitairatként egy elemző tanulmányt a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB célja a Zöld Program keretében kidolgozott, cselekvési irányt meghatározó anyaggal a klímabarát vállalati finanszírozás előmozdítása, kiindulópontja pedig Magyarország új nemzeti energiastratégiája, amely ambiciózus megújuló energia kapacitásbővítést irányoz elő. Összefoglaljuk a lényeget!
KÁT és METÁR
A tanulmány mélyrehatóan elemzi az elmúlt évtized megújulóenergia-termelés finanszírozási hátterében lezajlott folyamatokat. Bemutatja és összehasonlítja a garantált áras KÁT és a piaci prémiumon alapuló METÁR rendszert, valamint azok meglévő és várható eredményeit. Szembesít vele, hogy a KÁT-rendszerben 2019-ig előirányzott 3777 MW összteljesítményből mindössze ennek alig több, mint harmada, 1300 MW valósult meg. Jól látszik, hogy hiába a nemes célkitűzések, ha a projektek elakadnak a bürokrácia útvesztőjében.
Az elemzés – a kereskedelmi bankokkal és a piaci szereplőkkel folytatott konzultáció tanulságait összefoglalva – kíméletlenül rámutat a projektek megvalósulását veszélyeztető, befektetői kockázatokra is – ezekre egyébként az ASTRASUN a METÁR-tenderekkel kapcsolatban már két közleményben is felhívta a figyelmet. (Éhen halhat az aranytojást tojó tyúk; Fejjel a falnak – zsákutcába juthat a magyar napenergia-ipar)
Nyilvánvaló buktatók
Csak egyetérteni tudunk mindazzal, amit a finanszírozási rendszer gyengeségeinek tart az MNB. Többek között az elemzés befektetői kockázatként emeli ki a rövid támogatási futamidőt, a kiegyenlítő költség kiszámíthatatlan alakulását, a hálózati kapacitás hiányait, a változó szabályozást, a megújuló erőművek nehezen átlátható ingatlanjogi státuszát, az árfolyamkockázatot (a forint gyengülését), valamint a METÁR-projektek nehezen számszerűsíthető paramétereit is.
Az elemzés nem nevezte meg, de az ASTRASUN a bankok ágazati kitettségét is kockázatosnak találja – nevezetesen, hogy adott keretet szánnak egy adott szektor különböző projektjeinek finanszírozására. Úgy tapasztaljuk, hogy a bankszektor egy évtized alatt sem tudott még igazodni a megújuló energia ipar sajátosságaihoz (persze nem könnyíti meg a dolgukat az állandóan változó jogszabályi környezet sem). Aki egy megújuló energetikai projekthez szeretne hitelt szerezni, még akkor sem cselekedhet viszonylagos rutinnal, ha egyébként akár tucatnyi nagyon hasonló projekt sikeres megvalósítása áll a háta mögött.
Konklúzió
A Magyar Nemzeti Bank főbb konklúziója – amit az európai gyakorlathoz igazodva 2021-től bevezetni tervez – egyrészt a hitelezés futamidejének meghosszabbítása, másrészt a hitelt folyósító bankokat ösztönző tőkekövetelmény-kedvezmény. Ugyancsak könnyebbség a balloon-bullet tőkekövetelmény elengedése a zöldenergia-hitelek esetében (ez azokra a magas kockázatú ügyletekre vonatkozik, amikor a tőketörlesztés legalább 60%-a futamidő utolsó 20%-ában esedékes). A megvalósításban azonban látunk némi ellentmondást: míg egyik oldalon a hosszú távú hitelek gyakorlatát forszírozza az MNB, a másik oldalon a zöldenergia-projektek hitelezéséhez igénybe vehető vállalati tőkekövetelmény-kedvezmény mindössze 5 évre szól (a teljes bruttó kitettség 5 %-ára).
A cselekvési terv mozgatórugója az a felismerés, hogy a pandémia nyomán kialakuló gazdasági válság kezelésének fontos pillérei a klímabarát, zöld beruházások, melyek hozzájárulnak a fenntartható gazdaság bővítéséhez. A megújulóenergia-termelés kedvezőbb finanszírozási környezetének megteremtése más zöld, fenntartható törekvéseket – pl. az agrárium vagy a körkörös gazdaság területén – is érinteni fog az MNB szándéka szerint.
Az ASTRASUN abban a reményben várja a fejleményeket, hogy azok valóban érzékelhető változásokat hoznak, és felgyorsítják többek között a hálózati kapacitás időszerű bővítését, és rugalmasabbá teszik a banki hitelezést a megújuló erőmű projektekre nézve!
