Az ASTRASUN régi terve, a vízi naperőmű vagy lebegő napelempark megvalósítása felé megtette az első lépéseket – a pilot projektek tervei immár „kilövésre készen” állnak, így megkezdődött az aktív területkeresés.
Víz és napelem, két jó barát
Miért foglalkoztat bennünket annyira a vízi napelemparkok gondolata? A víz és a napelemek kölcsönösen jó szolgálatot tesznek egymásnak: előbbi folyamatos hűtést biztosít a túlmelegedés ellen, és felerősíti a panelekre érkező besugárzást; utóbbi pedig árnyékot és fedezéket nyújt a vízi élővilágnak, valamint csökkenti a párolgást, így a vízveszteséget is. Ezáltal egy fenntartható, az élővilágot és a civilizációt egyszerre szolgáló rendszer jön létre.
A vízi napelempark mindamellett nem pusztán praktikus villamosáram-termelő üzem – alapját képezheti egy agrifotovoltaikus gazdaságnak is, akár halastóként, akár öntözőtóra épülő öntözéses rendszerként.
Igénytelen rendszer, mégis speciális elvárásokat támaszt
Az ASTRASUN beszállítói partnerei biztosítják a vízi telepítéshez szükséges speciális, stabil, mégis könnyű tartószerkezetet, és többfajta előkészített szakmai anyag várja a megfelelő feltételeket a megvalósításra. Az előkészített pilot projektekhez már folyik a terület, pontosabban vízfelület keresése. Nem kizárt, hogy az ASTRASUN pár hónapon belül nemcsak birkatartással, hanem haltenyésztéssel is fog foglalkozni a tiszta energia termelése mellett, de nem zárja ki az együttműködést sem.
Milyen vízfelületet keresünk? A lebegő napelempark telepítés és üzemeltetés terén viszonylag igénytelen rendszer: különösebb tereprendezés nélkül felállítható (a vízszintes felület adja magát, ugye), és a bójákkal és kábelekkel történő rögzítés miatt nem kíván például cölöpözést vagy betonozást.
Állóvíz extrákkal
Ennek ellenére nem mindegy, milyen vízre kerül a napelemes rendszer. Egyrészt szempont, hogy állóvíz legyen: tenger híján nálunk a halastavak, bányatavak, hűtőtavak, öntözésre vagy itatásra használt mezőgazdasági tavak, feltöltött agyaggödrök jöhetnek szóba. Nagyon sokat számít a vízfelület nagysága: bár a panelek közötti sortávolság csak akkora, mint egy tetőre telepített naperőműnél, de az élővilág kívánatos védelme miatt a vízfelületet csak részben (maximum 50%-ban) lehet lefedni napelemekkel.
Mivel a rögzítés súlyokkal a tófenéken történik, és az esetleges karbantartását búvár végzi, a túl mély állóvíz is okozhat bonyodalmakat. Az összeszerelés a szárazföldön történik, és már kész állapotban engedik vízre a rendszert, amihez a későbbiek során csónakkal vagy stéggel, úszó mólóval rendszeres hozzáférést kell biztosítani. A tó partjának tehát jól megközelíthetőnek és szélesnek kell lennie. Ügyelni kell a biztonságra is: egy lebegő naperőműtől a tó óhatatlanul ipari területté avanzsál, nem flangálhat a partján akárki. Ahogy a napelemparkokat, úgy a lebegő naperőműveknek helyet adó állóvizet a parttal együtt körbe kell keríteni. Nagyon nem mindegy az sem, hogy az elektromos hálózatra való felcsatlakozásra a víztől milyen távolságban van lehetőség.
Költség és haszon
A naperőmű költségei számításaink szerint várhatóan nem, vagy csak mérsékelten haladják meg a földre telepített rendszerek költségeit, hatékonyságukban azonban – és ezt nemzetközi kutatások is alátámasztják – érzékelhetően jobbak lesznek. Ami ezeket a projekteket különösen vonzóvá teszi, az a pozitív környezeti hatás – a vízi élővilág védelme és gazdagítása az algásodás és a párolgás akadályozása révén, valamint panelek alatti árnyékos élőhelyekkel. A lebegő napelemparkok meghonosodása a mesterséges tavakon lehet a válasz a hazánkat is fenyegető elsivatagosodásra.
A bevezetőben felhasznált kép Dennis Schroeder / NREL felvétele (Forrás: Flickr)
