Az ASTRASUN csapata aggodalmakkal telve figyeli a keleti szomszédunkban zajló háborút. A magánemberként megélt félelembe piaci, üzleti aggályok vegyülnek, s biztosak vagyunk benne, hogy ezzel nem vagyunk egyedül.
Az első reakciónk az Európában hosszú évtizedek óta példátlan nemzetközi konfliktusra a tönkrement emberi életek, a háborús övezetben élő lakosság sorsa fölötti együttérzés volt. Ezt követte a saját biztonságérzet megrendülése: vajon begyűrűzik-e hozzánk is a háború, és milyen mélységben fog bennünket érinteni? Milyen mértékben rendezi át a megújuló energia projektek eddig ismert terepét az orosz-ukrán konfliktus?
Van-e kiút a keleti energiafüggésből?
Az már most tisztán látszik, hogy az ukrajnai háború – bármennyi ideig is tart – komoly változásokat hoz az energiapiacon: egyszerre sürgeti, ugyanakkor lassítja is a tiszta energetikai átállást. Nem titok, hogy Nyugat-Európa erősen függ az orosz gáz és kőolaj importtól, és a zöldenergiára való átállás részben ennek a függőségnek a felszámolását is jelentené. Magyarország ráadásul nem csak a gázt és az olajat importálja Oroszországból: jelentős (legkevesebb 30%) villamosenergia-utánpótlásra szorulunk, ami nagyrészt déli és keleti határainkon keresztül érkezik az országba nagyfeszültségű légvezetékeken. Ha ezek közül akár egy is megsérül, máris képes széles körben, több településre kiterjedő áramszünetet okozni.
Energia: sosem elég
Az energiaéhség mindeközben folyamatosan fokozódik: belátható időn belül már megszokottak lesznek a 10.000 MW körüli fogyasztási csúcsok is, köszönhetően a Magyarországon is megjelenő új akkumulátor gyárak hatalmas energia felhasználásának, illetve az egyre több elektromos eszköznek. Két, egymással ellentétes folyamat befolyásolja már most is az energiafogyasztást: míg egyik oldalon a tudatos energiafogyasztásra törekszik a lakosság, addig mind több elektromos eszköz kerül használatba, melyek akkumulátorai óriási energiaigényű gyárakban készülnek. Ugyanakkor mind a nagyfogyasztók, mind a háztartások a folyamatos, biztonságos energiaellátásban érdekeltek. Ezt egy napelemes vagy hibrid rendszer, kiváltképp energiatárolóval hosszú távon biztosítani tudja.
Változó idők, változó szabályok?
Érdekes kérdés hazánkban a szélenergia-termelés helyzete: a szabályozás már egy évtizede nem teszi lehetővé új szélerőművek megvalósítását, ugyanakkor a meglévő tiszta energia termelő egységek nem lesznek elegendőek az esetleges kieső energia pótlásához; a kisebb területigényű szélparkok nyújtotta energiatermelésre igény és szükség egyaránt adódik. Kérdés, hogy a döntéshozók hajlandóak-e lazítani a jelenlegi szigorú szabályokon a lehetőségek jobb kihasználása érdekében?
Európai szinten egészen biztosra vehető, hogy az uniós szabályozási és támogatási rendszer magasabb fordulatba kapcsol, hogy a zöld átállás felé vezető útról a lehető legtöbb akadályt elgördítsék.
Az energiamix újragondolása
A tiszta energiára való átállás azonban nem megy egyik napról a másikra – sok országban az is komoly kihívást jelent, hogy a 2030-as célszámokat teljesítse. A tervezés: idő. Az engedélyezés: idő. Az anyagbeszerzés, toborzás, terepmunka: idő. Az építés: idő. A hálózatra csatlakozás: idő. Eközben akár már hetek múlva szükséges lesz pótolni a kiesett energiaimportot! Ezt leggyorsabban a korábban a termelésből kivont fosszilis energiaforrást hasznosító erőművek visszakapcsolásával, illetve a még termelő erőművek kapacitásának fokozásával lehet elérni. Az energiamix újragondolásának szükségességére először Németország mutatott rá, de ne legyenek kétségeink: más országok is hamarosan követik példájukat.
Vissza a korábbi technológiákhoz?
Háborús helyzetben gyakori reakció, hogy praktikus okokból a korábbi technológiákhoz térjenek vissza a felhasználók: például a fa/széntüzelésű kályhák használatához, vagy a belsőégésű motorokhoz az elektromos helyett. Elvégre tartós áramszünet alatt hol töltené az ember az elektromos autóját? Nem kell ahhoz sem jósnak lenni, hogy feltételezzük: megugrik a dízel generátorok értékesítése a piacon, hogy az esetleges áramszüneteket rövid távon kezelni tudják – egy nagyfogyasztónál mindez már komoly károsanyag-kibocsátással jár.
Új piaci kockázatok
Újra fel kell térképezni a piaci kockázatokat is: drasztikusan körvonalazódik egy új világpolitikai felállás, ami új gazdaságpolitikát is von maga után. A forint a háború kezdete óta heroikus küzdelmet vív az euróval, és bár az orosz offenzíva alig egy hete indult el, az máris látszik, hogy az az EU területén túli befektetéseknek immár új, nem ismert geopolitikai kockázatai lesznek, a beszállítói láncok pedig súlyosan és tartósan sérülnek. Mindez azt is jelenti, hogy megszaporodnak az EU-n belüli zöldenergia-beruházások, melyekhez az alapanyagot belső piacról kívánják beszerezni a projektgazdák. Ennek folyományaként minden eddiginél nagyobb szükség lesz a zöldenergia-ipart kiszolgáló regionális feldolgozó- és gyártóüzemekre.
Az ASTRASUN üdvözölne egy, a kialakult helyzetre reagáló, együttgondolkodásra és cselekvési terv kidolgozására alkalmat adó megújuló energiaipari fórumot hazai szakemberek részvételével. Afelől ugyanis nincs kétség: amit eddig a jövőről hittünk, a szemünk előtt vett merőben új irányt.
